Lázár BalázsAvagy amikor a sci – fi az otthonunkba költözik.
Az ’50 – es, ’60 – as évek felfokozott hidegháborús hangulatára a mi generációnk már nem emlékezhet. Legtöbbünk számára az űrverseny és az atombunkerek világa csak a posztapokaliptikus filmekből lehet ismerős. Sajnos az emberiség igencsak nagy része nem tanul a történelemből, hiába is mondták anno a rómaiak, hogy “historia est magistra vitae” – azaz a történelem az élet tanítómestere. Ma az Európai Unió és az Egyesült Államok vezetőinek átgondolatlan, sőt, felelőtlen politizálása az ukrán – orosz és az izraeli – arab konfliktus kezelése kapcsán előhozta a globális atomháború valós veszélyének érzetét. Ezzel a fenyegetettséggel felerősödött egy mozgalom, amely már a világméretű Covid járványkor is jelen volt, a prepper jelenség, amit magyarra leginkább világvége gyűjtögetőknek fordítanak.
A kifejezés az angol prepping származék – szóból ered (jelentése nagyjából: felkészülni), amely eredetileg az Egyesült Államok területén vált közismerté, utalva arra, hogy a prepperek készülnek az esetleges természeti katasztrófákra vagy világméretű, háború utáni társadalmi összeomlásra. Egy valamirevaló prepper ismeri a növényeket, tud térképet olvasni, tüzet gyújtani, és legalább alapszintű elsősegélynyújtási ismeretekkel rendelkezik. Tehát olyan, mint egy átlagos székely ember, csak éppen a világ „jobbik” részén él, ahol a fenti képességek már egy magasabb IQ szintet jelentenek…
Ha még emlékszünk, amikor a két évvel ezelőtti koronavírus járvány berobbant, az emberek megrohamozták a boltokat és felvásárolták, felhalmozták a lisztet, cukrot, a tartós élelmiszereket, vécépapírt, kézfertőtlenítőt és a palackozott vizeket. Ilyen üres polcokat talán csak a kommunista éra alatt láthattunk.
De egy, magát megbecsülő prepper számára nem ezek a legfontosabb dolgok. Szerintük nem ezek a dolgok fognak legelőször elfogyni a boltokból. Miket is kellene beszerezni? Ezeket soroljuk fel, „nemzetközi” prepperek által felállított fontossági sorrendben:
- aggregátor, mert áram nélkül kiszolgáltatottak vagyunk. Ha jól belegondolunk, szinte minden háztartás áramfüggő (amúgy a felkészültebb prepper már napelemeket és házi szélerőművet is használ)
- víztisztító berendezések, tiszta víz nélkül nincs esély a túlélésre
- víz tárolására alkalmas nagyobb méretű műanyag, zárható tartályok, palackok
- tüzifa
- tartós élelmiszer, de nem mirelit, mert ugye a hűtő árammal megy, hanem konzervek, aszalással, füstöléssel és savanyítással tartósított ennivalók
- élvezeti cikkek, mint a cigaretta, alkohol, kávé, csoki; ezek a termékek a cserekereskedelemben is jól jöhetnek
- gáz és petróleum lámpa, elemlámpa, gyertyák, és az ezekhez tartózó kellékek – kanóc, petróleum, elemek és tölthető akumulátorok
- fegyverek (minden országban természetesen – vagy nem – a törvényi szabályozásokat figyelembe véve)
- gyógyszerek, vitaminok a hiányos táplálkozás egyensúlyozására
- kötszerek, elsősegély láda
- higiénás termékek, mint vécépapír, nedves törlőkendő, fogkefe, fogkrém, szappan és női higiénés termékek
- kerti kézi szerszámok
- vetőmagok (kimondottan ajánlják a saját környezeti adottságainkhoz alkalmazkodott fajtákat választani, ugyanis a hibrid fajták nem jók, mert az nem szaporítható tovább – ez esetben, legalábbis, buktak a génmódosított fajok…)
- munkaruházat, szélsőséges időjárási viszonyokat tűrő ruházat, gumicsizma, kesztyű, viharkabát, bakancs
- varrókészlet (tű, cérna, olló stb.)
A jelenséget fokozott érdeklődés kíséri. Főleg azért, mert elbutult társadalmunk gazdagabb rétege is követője a mozgalomnak, sőt, luxus atombunkerek építésébe kezdtek, többek között az USA – ban, Hawain és Új – Zélandon is. Az elsők között szerepel mindenki nagy kedvence, Mark Zuckerberg miliárdos is, hawai birtokán építetett bunkert, de Bill Gates, Microsoft alapító összes háza alatt is van bunker. És hamár a milliárdosoknál tartunk, Peter Thiel, a Paypal volt vezére is érdeklődik a bunkerek iránt. Építtetni is szeretett volna egyet még 2022 – ben, Új – Zélandon, de akkor még nem kapott erre építési engedélyt.
És mivel nagyon sok okos, kimagasló intelligencia szinttel rendelkező, tehetős emberke nyomja szegény Földünk talaját , egyre többen követik a példájukat. Egy bunkereket építő amerikai cég vezetője nyilatkozta azt, hogy 2020 – ban 500% – al nőtt a megrendeléseik száma. A világ legdrágább atombunkere a Kansas City melletti Survival Condo óvóhely, amely ugyan a hidegháború alatt épült, de egy amerikai milliárdos megvásárolta és luxusbunkerré alakította; itt bárki bérelhet „szobát”, amennyiben rendelkezik másfél millió dollárral és futja a havi 2500 dolláros rezsire. Sőt, hazatekintve, kies hazánk sem panaszkodhat ezen a téren, hiszen van egy bukaresti cég, amely bunkerek építésére szakosodott és egy 16 m2 – es, teljesen üres építményért elkér 70000 eurót (a hülyének is megéri, nemde?). De ha Szlovákiában vagy Magyarországon építtetne egyet, akkor potom 30000 euróból megúszhatja a dolgot.
Prepperkedni lehet komolyabban is, és nem is akárhogy, hanem globális szinten. És ennek már van is értelme. Kevesen tudják, hogy világszinten több mint 1300 magtározó létezik. Céljuk a nemzeti génbankokban örzött magok másolatainak megőrzése, biztonsági tartalékolása, a Föld élelmiszer – ellátásának végső biztosítása. Gyakorlatilag globális katasztrófák, atomháborúk, földrengések, az egész emberiséget sújtó, pusztító járványok esetére tárolják a világ élelmiszernövényeinek magvait.
Mindezek közül a legismertebb, legnagyobb és, ami a legfontosabb, a legbiztonságosabb génbank a norvégiai Spitzbergák egyik, az Északi-sarktól mintegy 1000 km – re fekvő szigetén már 16 éve működő magtár. Habár a sci-fi – be illő, futurisztikus bejárata látható, maga a magtár 120 méterre, a hegy belsejében található. Jelenleg több mint 1,3 millió, a világ majdnem összes országából származó magot tárolnak benne, -18 Celsius fokon. A -3 – -5 Celsius fokos permafosztnak köszönhetően egy esetleges hosszabb áramkiesés sem „bántaná” a génállományt. Az (állítólag) a világ 10 legjobban örzött építményei közé tartozó magtárt évente csak háromszor nyitják ki, biztonsági okokból.
A 2008 – ban átadott magtár építési költsége mintegy 7 millió euróra rúgott, ennek oroszlánrészét a Norvég kormány állta. Érdekesség, hogy üzemeltetési költségei minimálisak (évi pár százezer euró), mivel az épület meglehetősen energiahatékony is nincs szükség állandó alkalmazottakra. Üzemeltetői a norvég kormány, a NordGen Északi Agrárkutató Intézet és a németországi székhelyű World Crop Trust.
De visszatérve a jövőből a nem is olyan régen múlt közép – európai valósághoz, az atombiztos óvóhelyekről a magyar embernek még mindig a Szalacsi – féle mém jut az eszébe, amikor Fogarassi Árpád atombunkert épít Kocsordon és a vízből szívja ki az oxigént – ez volt talán Magyarország első mémje (minden viccnek fele igaz, ugyanis a fent említett úriember ténylegesen belefogott egy bunker építésébe).
És amúgyaz ilyesmire az öregeink azt mondták, hogy pánik vásárlás mifelénk az csak akkor volt, amikor a kocsmáros elkiáltotta magát, hogy „záróra”…
Források:
https://www.origo.hu/gazdasag/2024/05/vilag-legdragabb-ingatlanjai
https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/magyarorszag-atombunker-metro/3dlqzsm
https://www.croptrust.org/work/svalbard-global-seed-vault/
http://ecolounge.hu/nagyvilag/a-spitzbergaki-globalis-magbunker
Árus Csongor László
Ötvös József
Antal Erika
