Kali IstvánA vállalkozások számára most különösen fontos az alkalmazkodóképesség, valamint a gazdasági és technológiai újítások bevezetése, hogy sikeresen átvészeljék a nehéz időszakot és elősegítsék a gazdasági növekedést.
Az ország gazdasági állapotának egyik mutatója a létrehozott vállalkozások száma. Ezt a Cégbíróság (ONRC) négy-öt hónapos lemaradással ugyan, de havi bontásban teszi közzé, és a jelentésekben az előző fél évre visszamenőleg is információkat szolgál, összehasonlítva az előző esztendő azonos időszakával.
Az adatokat összevetve kijelenthetjük, hogy Romániában 2024 első fél évében csökkent a vállalkozói kedv 2023 első szemeszteréhez viszonyítva. Ez alól egyedül Bukarest kivétel, ahol 1,5 százalékkal több vállalkozás alapult 2024-ben, mint 2023-ban.
Maros megyének a gazdasági helyzete 2024 első félévében figyelemreméltó változásokat mutat a vállalkozásalapítások terén, különösen, ha összehasonlítjuk a 2023-as adatokkal. A következő elemzés a vállalkozások különböző típusaiban bekövetkezett változásokat vizsgálja, megpróbálva megérteni a tendenciák mögötti okokat és előrejelezni, hogy ezek mit jelenthetnek a jövőre nézve.
A vállalkozásalapítások alakulása: 2023 vs. 2024
A 2023-as és 2024-es adatok összevetése egyértelmű csökkenést mutat a vállalkozások számában Maros megyében.
– Családi vállalkozások (Întreprinderi Familiare): 2023-ban 10 családi vállalkozás jött létre, míg 2024-ben ez a szám 7-re csökkent.
– Egyéni vállalkozások (Întreprinderi Individuale): 2023 első felében 137 egyéni vállalkozás indult, ezzel szemben 2024-ben mindössze 75 új vállalkozást regisztráltak.
– Egyéni vállalkozók (PFA): 2023-ban 742 PFA alakult, 2024-ben viszont csak 470.
– Kft-k (SRL): 2023-ban 972 korlátolt felelősségű társaságot alapítottak, 2024-re ez a szám 923-ra mérséklődött.
Lehetséges okok
A csökkenő vállalkozásalapítási kedv mögött számos gazdasági, politikai és társadalmi tényező állhat. Néhány lehetséges ok:
Infláció és gazdasági bizonytalanság:
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a 2024 júniusi éves inflációs ráta 4,9% volt 2023 júniusához képest. Ez az ötödik egymást követő csökkenés. A fogyasztói árindex 2024 júniusában 100,24% volt 2024 májusához képest. Az inflációs ráta az év elejétől 2,6% volt. Az elmúlt 12 hónap (2023 július – 2024 június) átlagos árváltozási rátája az előző 12 hónaphoz (2022 július – 2023 június) képest 7,2%.
Az inflációs ráta két dátum között azt mutatja meg, hogy a fogyasztói árak milyen mértékben változtak az adott időszakban. Ez az érték százalékban kifejezve jelzi, hogy az áruk és szolgáltatások átlagos árszintje mennyivel nőtt vagy csökkent egy adott időtartam alatt.
Például, ha az inflációs ráta egy év alatt 5%, ez azt jelenti, hogy általánosságban az árak 5%-kal magasabbak lettek az adott év végére, mint az év elején. Az inflációs ráta a pénz vásárlóerejének csökkenését is jelenti: ha az infláció nő, az azt jelenti, hogy ugyanazért a pénzért kevesebb terméket vagy szolgáltatást tudunk vásárolni.
Az inflációs nyomás és a megélhetési költségek emelkedése sokakat elriaszt a vállalkozásalapítástól. A gazdasági bizonytalanság miatt a lakosság egy része visszafogja vállalkozói ambícióit, inkább a biztos munkahelyek mellett döntve.
Pénzügyi támogatások csökkenése:
Tekintettel arra, hogy a 2014-2020-as költségvetési időszakhoz képest a 2021-2027-es költségvetési periódus pályázati struktúrája jelentősen átalakult, mivel kevesebb a pályázható forrás vagy szigorúbbak a feltételek, sokan nem tudják vagy nem merik elindítani vállalkozásukat.
Ebben az időszakban a támogatási lehetőségek száma jelentősen csökkent. Ráadásul Románia egy téves stratégia alapján úgy osztotta el a vállalkozásokat támogató pályázati lehetőségeket, hogy nem vette figyelembe a vállalkozói igényeket. Ez alatt az értendő, hogy olyan fejlesztéseket, vagy elképzeléseket kíván finanszírozni, amelyekre nincs igény, amelyekre viszont sokkal nagyobb lenne az érdeklődés, azt kevésbé vagy egyáltalán nem támogatja. De olyan pályázati lehetőség is létezik, mint például a digitalizáció, amelyet mind a PNRR-program, mind Regionális Operatív Program támogat.
Ugyanakkor a pályázati szektor legnagyobb problémája, hogy egy vállalkozás fejlesztését nem lehet egy pályázatra alapozni, mert olyan lassú az elbírálási folyamat, hogy mire eredmény születik már régen megváltozott a környezet, amelyben a vállalkozó fejleszteni szerette volna a cégét. Így tehát az állami vagy uniós forrásokból származó támogatások visszaesése is visszafoghatja a vállalkozási kedvet.
Adminisztratív akadályok:
Romániában továbbra is nehézséget jelent a bürokrácia és az adminisztratív teher, amely elriasztja a potenciális vállalkozókat, különösen a kisebb cégeket meg az egyéni vállalkozókat.
A PFA-k (egyéni vállalkozók) új adózási nehézségekkel küszködnek Romániában. A legnagyobb kihívás a magasabb szociális és egészségügyi járulékok, amelyek jelentős pénzügyi terheket rónak a vállalkozókra. Amennyiben a PFA éves jövedelme meghaladja a 36.000 lejt, a kötelezően fizetendő szociális hozzájárulás (CAS) körülbelül 9.000 lej, míg az egészségügyi hozzájárulás (CASS) 3.600 lej lesz. Ezek a költségek aránytalanul nagy terhet jelentenek az alacsonyabb jövedelmű vállalkozóknak, akiknél a változások miatt a vállalkozás fenntartása már nem kimondottan előnyös.
Az új szabályok szerint a PFA-k számára az is kérdéses, hogy a tevékenységük mennyire fenntartható. A változások lényege, hogy az állam szigorúbb szabályozásokat vezetett be a független vállalkozókra, és ezáltal magasabb adóterhekkel szembesülnek, különösen azok, akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek. Ezek a változások miatt a PFA-k számos esetben hátrányba kerülhetnek más adózási formákkal, például a kft.-k működésével szemben, amelyek rugalmasabbak lehetnek az adótervezés szempontjából.
Munkaerőpiaci helyzet:
Az egyre inkább szakemberhiánnyal küzdő munkaerőpiac szintén negatívan hat a vállalkozásalapítási kedvre, mivel egyre nehezebb megbízható munkaerőt találni.
Romániában évek óta súlyos szakemberhiány tapasztalható, amely különösen a magasan képzett munkaerőt igénylő ágazatokat érinti, mint az IT, az építőipar, az egészségügy, valamint a mérnököket igénylő ipar. A probléma egyik legfőbb oka a külföldi munkavállalás, mivel sok szakember jobb munkakörülmények és magasabb fizetések reményében elhagyja az országot. Ez különösen az Európai Unió tagországaiba történő elvándorlás révén figyelhető meg, ahol a bérek jelentősen meghaladják a hazai átlagot.
A romániai oktatási rendszer nem képes elegendő szakembert kitermelni a munkaerőpiac igényeinek kielégítésére. Az egyetemi képzések nem mindig felelnek meg a piaci igényeknek, és számos esetben nem adnak elegendő gyakorlati tudást a friss diplomásoknak. Emiatt sok vállalkozás számára nehézséget okoz olyan szakembert találni, aki képes a modern technológiák és módszerek alkalmazására.
A gazdasági növekedés szempontjából a szakemberhiány jelentős akadályt jelent. Ha nem áll rendelkezésre megfelelő munkaerő, a vállalkozások nehezen tudják fenntartani a versenyképességet. Ez különösen igaz a kis- és középvállalkozásokra, amelyek nem tudnak versenyezni a multinacionális cégekkel a tehetségek megszerzésében. Ennek eredményeként egyes iparágak lassabban fejlődnek, míg mások folyamatosan külföldi munkaerőt próbálnak bevonni, ami azonban költséges és időigényes folyamat.
Az állam a maga részéről kipipáltnak véli az ügyet azzal, hogy 3700 lejre emelte júliustól a bruttó minimálbért és jövőre 4000 lej fölé kívánja tornászni. Ez ugyanakkor szintén nehézségeket okoz a vállalkozóknak, valós megoldást ugyanis a bérek járulékainak csökkentése jelentené. Azaz, ha az állam több pénzt hagyna a munkavállalók és munkaadók zsebében.
Ezenkívül a szakemberképzés korszerűsítése is alapvető feltétel lenne ahhoz, hogy Románia hosszú távon versenyképes maradjon a globális piacon. De egyelőre a duális képzés még gyerekcipőben jár az országban, és Maros megyében különösen rossz helyzetben van a szakképzés. A szakiskolákat inkább felszámolják és többnyire líceumi képzést próbálnak nyújtani, miközben a piaci igény ma sokkal inkább képzett szakembereket követel.
Mit vetít előre az újonnan alapított vállalkozások számának csökkenése?
A csökkenés folytatódása azt sugallhatja, hogy a vállalkozói környezet Maros megyében jelenleg kevésbé kedvező, és a trend hosszabb távon is fennmaradhat. Amennyiben nem történik kedvező változás a gazdasági helyzetben vagy a vállalkozói környezetben, a kis- és középvállalkozások száma tovább csökkenhet, ami a helyi gazdaság dinamizmusának visszaesését eredményezheti.
Ez különösen aggasztó lehet, mert a helyi gazdaság egyik motorja a kisvállalkozói szektor, amely új munkahelyeket teremt és serkenti a helyi gazdasági aktivitást. A vállalkozásalapítási kedv csökkenése hosszabb távon a gazdasági növekedés lassulásához és a foglalkoztatottsági mutatók romlásához vezethet.
A csökkenő vállalkozásalapítási trendek arra figyelmeztetik a meglévő vállalkozásokat, hogy a verseny mérséklődhet, de ez nem jelenti azt, hogy kevesebb kihívással kell szembenézniük. A meglevő vállalkozásoknak fontos, hogy alkalmazkodjanak a változó gazdasági feltételekhez, legyen szó innovációról, költségcsökkentésről vagy a munkaerő hatékonyabb felhasználásáról.
A vállalkozások számára figyelmeztető jel, hogy fel kell készülniük a gazdasági nehézségekre, és proaktív lépéseket kell tenniük a túlélés és növekedés érdekében. A digitalizáció és az új technológiák integrálása például versenyelőnyt jelenthet.
Gazdasági kilátások Maros megyében
Bár az adatok csökkenést mutatnak a vállalkozásalapítás terén, nem feltétlenül jelentenek gazdasági hanyatlást. Fontos figyelembe venni, hogy a gazdasági ciklusok természetes részei az ilyen visszaesések, és a gazdasági helyzet stabilizálódásával újabb növekedési hullám következhet be. Az inflációs nyomás mérséklődése és a pénzügyi források jobb hozzáférhetősége javíthatja a vállalkozói környezetet.
A helyi önkormányzatok és gazdasági szereplők számára fontos lenne olyan stratégiákat kidolgozni, amelyek vonzóbbá teszik Maros megyét a potenciális vállalkozók számára. Ide tartozhatnak a bürokratikus akadályok csökkentése, a helyi piacok bővítése, valamint a vállalkozások közötti együttműködések ösztönzése.
Bár a jelenlegi helyzet kihívásokkal teli, a jövőben lehetőség nyílik a helyi gazdaság újraélesztésére, amennyiben a gazdasági környezet stabilizálódik, és a vállalkozók képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez. A helyi gazdaság fellendítése érdekében a vállalkozóknak és a döntéshozóknak együtt kell dolgozniuk a kedvezőbb feltételek megteremtésén.
Lengyel Erika
