Lehet-e tetten érni a szerzőt? Manapság igen. Mert nyitogatja a tollkalitka ajtaját, és miközben jóhiszeműen kiszáll az érzelem, gondolat, szöveg, máris szövődik a kapcsolat a nyíltszívű olvasó, nyitott gondolkodású tanuló és az egyidőben több művén dolgozó szerző között. A székelykeresztúri Szente B. Levente író, költő volt a hírnöke a magyarul és németül is megszólaló (és megszólító) kortárs irodalomnak Segesváron, október 14-én. Már csak a közvetítő nyelv, a román hozzáadásával kell számolni, és íme az eredmény: évtizedekkel korábbra visszakacsintó, fenntartható hagyomány a kisvárosban. Mert az emberség közös nyelve egyetemes és építő, főleg ha összetartó tettek követik.
Egyedi élményt nyújtott a résztvevőknek a kultúraközi alkalom, hiszen a szerző, Szente B. Levente Tündérkert című meseregényének német nyelvű fordítását (Elfengarten) hozta el a Fórum (Demokratisches Forum der Deutschen in Schäßburg) székhelyén szervezett könyvbemutatóra. A Joseph Haltrich Elméleti Líceum német tagozatos kisdiákjai (harmadik és hatodik osztályos tanulók) pedagógusaik kíséretében tapasztalták meg a szemléletes felhívást az olvasásra. Az Egerszegi Éva által illusztrált könyv sokuk tetszését elnyerte. A német nyelvű bemutató Karola Fröhlich tanítónőnek köszönhetően vált élményszerűvé, a szervezés és bevezetés Yvonne Varvara-Baier tanítónő és Fodor Gyöngyi magyartanár együttműködésén alapult.
Ezt megelőzően, délben a Mircea Eliade Főgimnázium magyar tagozatos középiskolásai ismerkedhettek a több műnemben alkotó szerző ihletforrásaival és kísérletezésével. Szente B. Levente tizennégy kötete sokszínűséget példáz: versek, mesék, meseregények, anekdoták, igaz történetek és helytörténeti vagy folklór tárgyú írások képezik munkásságát. Ezeket több nyelvre is lefordították, az említett meseregényen kívül.
A diákok kérdései őszinte érdeklődésről és megérteni vágyásról tanúskodtak. Arra a kérdésre ,,Hogyan érezheti magát egy költő alkotás közben?” végletes megközelítések érkeztek az alkalmazott interaktív felületen: inspiráltnak, boldognak, motiváltnak, bizonytalannak, csalódottnak, szomorúnak, sőt a „trendibb” megközelítésben ,,main character” (főszereplői) profilúnak vagy egyenesen „szigmának”, szlengesen szólva, vagyis független, autonóm életet élő egyénnek. Van vélemény, amivel számolni napjainkban is, ha irodalmat igyekszünk tolmácsolni. A szubjektivitás fokmérője meglehetősen széles skálán mozog.