Színek, ízek, illatok az ősz küszöbén

Igaz, hogy a naptár már szeptembert mutat, de az időjárás szerint vígan elhitethetnénk bárkivel, hogy csak júniust írunk. Persze az éjszakák már nem annyira forróak, már el lehet viselni a felsőt és a zoknit a teraszon cikk írás közben, de attól napközben még tombol a nyár.

Az utóbbi időben nem nagyon élvezhettem a tiszta levegőt, mert munkálatok zajlanak a környékünkön, de az esti hangulat kárpótól ezért. Ilyenkor elcsendesedik a környék, csak a tücskök ciripelését, egy-két mérgesen álmos, vagy álmosan mérges kutya csaholás át hallhatjuk, a házból kilépve pedig az udvaron megcsap egy leírhatatlanul aromás barack illata.

Nekünk nem azok a mutatós barackokat termő gyümölcsfáink vannak, mint amilyeneket a nagy bevásárló központban lehet megvásárolni még télen is, ezek kinézetre szerényebbek, de amikor megérnek, mézes, jó leves gyümölcsöket lehet fogyasztani, az illatuk pedig végigkíséri a szoroson közlekedőket. Lehet ebből lekvárt készíteni, kompotnak nem igazán alkalmasak, de szerintem, aki amúgy nem vagyok nagy gyümölcsrajongó, a legjobb az, ha nyersen elfogyasztjuk ezeket. Ugyanilyen a hangulat a szőlősben is, messziről árulkodik a gyümölcs illata és a sajnos a gazdák által ebben az időszakban nem túlságosan kedvelt méhek zümmögése. Amúgy tisztában vagyunk azzal, hogy méhek nélkül nincs élet a földön, de ilyenkor azt is láthatjuk, hogy a méhek hozzájárulásával jócskán csökkenhet a termés, ilyenkor innen szeretik begyűteni a mézhez szükséges alapanyagot. Na, de hamarosan ez a probléma megoldódik, mert egy hónappal korábban, talán már a következő napokban megejtjük a szüretet.

Ha a színekre gondolok, akkor már kezd rozsdásodni a táj, a kukoricának is már szárad a szára, a gazdák készülődnek a betakarításra, tisztítják a kasokat, gabonásokat készítik elő.

A kardvirágok már elvirágoztak és bármennyire fúrcsa, de szeptember elejére ugyanez a helyzet az őszirózsával is.

Bár megigértem magamnak, hogy többet nem beszélek a szárazságról, azért mégis itt diszkréten elejteném, hogy továbbra is reménykedünk az esőben, annál is inkább, hogy a telefon is jelzi, hogy belátható időn belül erre sor kerül. De várjuk ki a vásárt a napjájig, volt már olyan hogy jelezte az esőt és közben hétágra sütött a nap.

Addig is élvezzük a meleg nappalokat, a gyümölcs illatát a természet sokszínű ruháját.