Építs nekem hajlékot! Kárpát-medencei zsinagógák

Oszkó Ágnes Ivett és Negyela László Építs nekem hajlékot! szubjektív zsinagógatúrák a Kárpát-medencében című kötetét mutatták be Marosvásárhelyen a zsinagógában. 

Több mint száz zsinagóga közül választották ki azt az 52-t, amelyet az Építs nekem hajlékot! című albumban bemutattak – ismertette a könyvet Oszkó Ágnes Ivett művészettörténész, utalva arra, hogy miért „szubjektív” a zsinagógatúrájuk. A válogatás szempontjairól elmondta, az építészetileg és történelmileg jelentős zsinagógákra esett a választásuk, nagyokra és kisebbekre, illetve egy lakászsinagógára is. Egyeseket a hitközségek tartanak fenn, míg másokat a helyi önkormányzat, vagy egy kulturális intézmény. Vannak, amelyek szépen rendbetéve eredeti hivatásuknak megfelelően működnek, istentiszteletek és vallási rítusok, ünnepek, megemlékezések helyszíne, míg mások könyvtárként, előadóteremként, kiállítótérként élnek tovább, de vannak olyanok is, amelyek elhagyatottan várnak arra, hogy talán egyszer felújítva, újból eredeti szépségükben ragyoghassanak.

A szerzők a Kárpát-medencét bejárva térképen is megjelölték az útvonalat, amelyen akár el is lehet indulni és végiglátogatni az általuk bemutatott zsinagógákat. Ismertették valamennyi történetét, építészeti sajátosságát, jelenleg betöltött szerepét.

A legrégebbi zsinagóga a 13. században épült, amit egy soproni házfelújításkor 1968-ban tártak fel. Két lakóház utólagosan beépített tömegéből bontották ki az eredetileg gótikus boltozatokkal fedett , mérműves ablakokkal megvilágított épületet. Belső terében feltárták a tóraszekrény egykori falfülkéjét, ugyanott megmaradt a tóraolvasó emelvény is, amely a rekonstrukció alapjául szolgált. A zsinagóga udvarán egykor ispotály állt és a rituális fürdő maradványai is előkerültek.

A marosvásárhelyi status  quo ante zsinagógát a bécsi Jakob Gärtner tervezte. Alapkövét 1899. június 13-án tették le, majd alig egy jó év múlva, 1900. szeptember 16-án fel is avatták.  A századfordulóra Gärtner az egyik legkeresettebb bécsi „zsinagógépítésszé” vált, ám az általa tervezett zsinagógák döntő többsége elpusztult, így a marosvásárhelyi az egyetlen olyan fennmaradt emlék az építésztől az egykori Magyarország területén, amely mai napig őrzi eredeti funkcióját.