Korszerű(bb) kertészkedés szeszélyes időben

Ha csak az elmúlt két hétre tekintek vissza, testvérek között is szinte 30 fokos hőmérsékleti ingadozást éltünk meg ezen a tavaszon. Volt itt 29 fokos hőség, amikor két óra leforgása alatt leégett a karom, de volt aztán mínusz 1 fokos hirtelen lehűlés, hogy reggel csak úgy vacogtam, amikor ki kellett tenni a szemetet a kapu elé. Nemcsak a szervezetünk, hanem a környezetünkben minden ki van téve ennek a szeszélyes időjárásnak, a frissen kibújt növényeknek sem kedvez a helyzet, de a kutya és macska is ezúttal teljes egyetértésben ugyanazt akarja: valahogy bekerülni és lehetőleg bent is maradni a házban.

Bár kezdetben nagyon bizakodó voltam, ami a melegházat illeti, a több mint 50 km/órás erősségű szélnek a felállított szerkezet nem tudott ellenállni, egyik pillanatról a másikra, a szemem láttára állt a feje tetejére a fólia. Persze, hogy kétségbeestem, ilyen rémisztő látványt csak filmekben láttam eddig. Szerencsére jött Gyuri bácsi, akivel valahogy visszaállítottuk magát a szerkezetet, a fóliát pont akkor nem lehetett, mert egyszerűen mindent elvitt a szél. Két nap kint voltak a szépen fejlődő uborka palánták, a retek és a saláta, aminek az lett az eredménye, hogy kicsit megsárgultak, leálltak a növésben. Végül annyival megúsztuk, hogy az uborka alsó levele leszáradt, s lassan-lassan minden kezdett visszatérni a régi kerékvágásba, viszont a szeles időjárás ismét kitépázta a földből a fóliát. Szóval azok az idilli képek, amiket az interneten látunk a gyönyörű szép és egyébként praktikus melegházakról nem feltétlenül tükrözik a teljes valóságot. Túl kevés a földbe ásandó műanyag, ha nem vetjük be a házi barkács-fortélyokat, egészen biztosan nem bír ki egy idényt egy ilyen sátor. Most egyelőre csend van a fólia körül, elég szépen kikelt a hónapos retek, a saláták gyönyörűek és már költöztek be újabb lakók is, vagyis paradicsom és paprika palánták, s mihelyt befejeződik a retek- és salátaszezon újabbak kerülnek majd a fedél alá. Tavaly ilyenkor még álmodni sem mertem volna arról, hogy április közepén lesz paradicsom és paprika a kertben, most már abban gyönyörködök, hogy úgy nő az a pár tő palánta, mintha húznák őket.

A melegház mellett, még tettünk egy hatalmas lépést a kertészkedés korszerűsítése érdekében. A szomszéd egy nagyon hasznos gyakorlati bemutatót tartott arról, hogy mivel lehet helyettesíteni a kézi kapálást, így megállapítottuk, hogy számunkra is nélkülözhetetlen lesz a rotakapa. Miután megtörtént a piackutatás, a termékek összevetése, édesanyám virágvasárnapján, az ünnepi istentisztelet után megajándékozott egy rotakapával, amely nagy mértékben hozzájárult az amatőr kertészkedésünk forradalmasításához. Sokkal gyorsabban és jobban lehet megdolgozni a felszántott és megboronált földet, mint ahogyan korábban a kézi kapával. Ünnepélyes pillanatnak számított a munkálatok gépiesítése, jött ismét a szomszéd, aki elmagyarázta apámnak a lépéseket, míg mi ketten anyjával nagy szakértelemmel követtük egy kicsit távolabbról a fölművelés gépiesítésének első lépéseit szerény kertünkben.

Az így megművelt földbe most már krumpli, többféle paszuly és tök, tejes törökbúza, zöldborsó került. Gyakorlatilag a palántás növényeken kívül mindent elvetettünk-ültettünk, ezek közül pedig a borsó és a hagyma remekel, a murok lehetne jobb is, a többire még várni kell, ami nem is akkora nagy baj, tekintettel arra, hogy a napokban ismét nulla fok alá süllyedt a hőmérséklet.

Reméljük, hogy most már lassan-lassan mégiscsak felmelegedik az idő, két-három hétig biztosan nem teszünk ki paradicsomot és paprikát, mert még túl nagy a kockázata annak, hogy nem bírják ki az alacsony hőmérsékletet. Ezért a figyelem a melegház benépesítésére, a paprika és paradicsom palánták fejlesztésére és a hagyma kapálására összpontosul. Van néhány teendő, amely naponta ismétlődik, a melegház nyitása és zárása, a palánták öntözése és gyomlálása.

Persze elkezdődött az álmodozás is arról, hogy idén milyen lesz a termés, de mivel szemtanúja voltam annak, hogy miként áll a feje tetejére egy melegház a szélsőséges időjárástól, idén mintha józanabb, visszafogottabb lenne ez a mélázás, hiszen sok minden függ olyan tényezőktől, amelyeket az ember képtelen befolyásolni.