Nagy utazás Kulcsár Erzsébet és Cseh Gábor kiállításán

Képzőművészeti – festmények és bőrplasztikák – és kőgyűjtemény tárlat nyílt meg a Studium HUB kiállítótermében. Kulcsár Erzsébet műalkotásairól és Cseh Gábor természet formálta köveiről Sebestyén Mihály beszélt.

A nagy utazás című slágerrel kezdődött a tárlatnyitó a Studium HUB modern technikával, korszerű világító eszközökkel felszerelt kiállítóterében. Kulcsár Erzsébet marosvásárhelyi képzőművész mintegy hatvan alkotással lépett közönség elé. Ahogy a Vásárhely.ma-nak elmondta, a képek között vannak, amelyek tíz évvel korábban születtek, míg mások az utóbbi hónapokban.

Vágyak, álmok festményei

„Vannak időszakok, amikor sokat dolgozom, aztán kisebb szünetet tartok. A bőrplasztikával csak otthon tudok dolgozni, hiszen három-négy zsák bőrre is szükségem van, hogy egy négyzetcentiméternyi felületet létrehozzak. Aztán következik az agyag, a gipszlenyomat, amire rájön a bőr” – avatott be az alkotófolyamatba Kulcsár Erzsébet. A festőtáborokban több alkotás születik, a hangulat, a téma, a körülmények is nagyobb lendületet adnak a művésznek, ott jobban megy a munka – árulta el az alkotó.

Arra is rákérdeztünk, mit sugall a cím, a Nagy utazás és megtudtuk, részben vágyakat jelképeznek a festmények, hiszen azt megelőzően készültek, mielőtt még egyik-másik helyszínre – például Párizsba, vagy Barcelonába – ellátogatott volna.

Elnevezni és elhelyezni a térben

Cseh Gábor megköszönte a lehetőséget, hogy Kulcsár Erzsébet képzőművészeti kiállításán mutathatta be a kőgyűjteményét. Elmondta, Erzsébettel gyerekkoruk óta ismerik egymást, egykor a Székely Népiegyüttes gyerekcsoportjában táncoltak és énekeltek.

Ahogy a Vásárhely.ma-nak elmondta, több mint húsz éve gyűjti ezeket a természet által formált köveket, folyómedrekben, patakparton figyel fel az érdekes formákra, amelyekben meglátja a madarat, a csigát, a torzót, a pogány madonnát, az anyaságot, vagy a szerelmespárt, olyan kompozíciót, amely a természetet dícséri. „Nem vagyok művész, nem vagyok szobrász, nem vagyok kő-, vagy fafaragó sem, művészet kedvelő vagyok és szenvedélyes kőgyűjtő” – vallotta magáról Cseh Gábor, aki elárulta, hogy a kiemelt köveket, miután letisztította, lecsiszolta, némelyiket bronz-, ezüst-, vagy aranyszínűre festette, rendszerint elnevezi és elhelyezi a térben. A kőtárlatát az 58 éve érettségizett és hamarosan találkozó, egykori bolyais osztálytársainak ajánlotta.

Évszakok nélküli festészet

A kiállításmegnyitón Baricz Lajos marosszentgyörgyi pap-költő olvasta fel az erre az alkalomra írt verseit.

A tárlatot és a kiállítókat Sebestyén Mihály művészettörténész, író méltatta. Ahogy fogalmazott, Kulcsár Erzsébet kiállítása „olyan utazási élmény leképzése, melyet eddig személyesen tett meg alkotói magányában, és most arra kér mindenkit, hogy tartsanak vele”. Évszakok nélküli festészetnek nevezte a kiállított festményeket, amelyeken „mindig egykedvűen száll tova az idő, a tér tágul folyton, bár a folyamat mély nyomokat hagy a művészben, aki magányát a vászon előtt fantáziával és szimbnólumokkal oldja, népesíti be” .

Cseh Gábor gyűjteményével kapcsolatban elhangzott, hogy „a kövek néma szomszédaink voltak. Ott lapultak a Nyárád, a Küküllő és a Küsmöd patakának fenekén, partszegélyén. Homokkövek, amelyet előbb összegyűrt, összepréselt az idő szorítója, satúja, majd szépen bontani kezdte. A kötés és oldás dialektikája szerint”.

A tárlat május 14-ig látogatható a Studium HUB kiállítótermében.