Virágvasárnap – a húsvéti ünnepkör nyitánya

Virágvasárnap a bűnbánatot jelentő nagyböjti időszak utolsó vasárnapja és egyben a nagyhét kezdete. Ezen a vasárnapon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a legtöbb keresztény felekezet. 

Római-katolikus hagyományok

Virágvasárnap jelentése a latin dominica palmarum, azaz a pálmaágak vasárnapja kifejezésből származik, ami a katolikus egyházban az ünnepi körmenetet és a dicsőséges bevonulást vetíti elő. A katolikus egyházban a pálmaágat a barka helyettesíti. Néhol a barka gyűjtésének is kialakultak hagyományai: a virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására. Ezen vasárnap megünneplésének szokásai a bibliai elemek mellett a jeruzsálemi egyház liturgiájából erednek, ahogy azt már a 4. századtól lejegyezték, és a szentföldi zarándoklatok megsokasodásával terjedtek el világszerte.

Virágvasárnap a református egyházban

Egy kicsit azt is mondhatnók ma, ebben a 2020-as világban, hogy a siker és a hatalom ünnepe. Mert azok akik ott állnak, a farizeusok és főpapok nem mernek előre jönni az első sorba, de a János evangéliuma szerint az egyik megszólal: “látjátok, semmit sem tehettek ellene, a világ Őt követi.” Az egyház valamiképpen ezt a mondatot ki is szokta használni, ma, amikor Európában, főleg nyugaton, de már Közép-Európában is, apad a kereszténység de például Dél-Amerikában vagy Ázsiában sokkal erőteljesebb, ezért egy kicsit felhasználjuk mi is – fogalmazott Ötvös József református lelkipásztor. Hozzátette: a mai köztudatban a virágvasárnaphoz kapcsolódik a konfirmálás ünnepe, ennek azonban valójában nincs köze ehhez a naphoz, csupán az 1950-es évek óta kapcsolódott össze a két ünnep. Korábban a Pünkösd előtti vasárnap volt a konfirmáció ideje, viszont mivel ez tanítási időszkra esett, és mindenáron megpróbálták megakadályozni a hatalmi erők, ezért került át egy ideig nyárra ez az esemény. “Én is Új kenyérkor, augusztus végén konfirmáltam 1967-ben Pókában, mert az már vakáció idején volt és az iskola nem tudott beleszólni“ – idézte fel a múltat Ötvös József. A lelkipásztor elmondta: azért került át virágvasárnapra a konfirmáció időpontja, mert az többnyire a tavaszi vakációban volt, és így az állami hatalom részéről nem volt akadálya. Most ismét az a tendencia a református egyházban, hogy szétválasszák ezt a két ünnepet. Virágvasárnapon a református egyház hívei alapjában véve csak virágot visznek a templomba. Mivel Erdélyben nincs pálmaág, ezért alakult így ez a szokás – tette hozzá Ötvös József.