.:: Vásárhely.ma ::.

Győzött Cibere vajda, elkezdődött a Nagyböjt

A húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak, a hamvazószerdától húsvétig tartó idő, amelyhez számos népszokás fűződött tájainkon is. De mit is jelent a Konc királyt a farsang végén legyőző Cibere vajda uralma?

Amint Barabás László néprajzkutató a Vásárhely.ma kérdésére válaszolva elmondta, ez az időszak a savanyú ízek uralma a népi kultúrában. A katolikus egyház a régebbi szigorú szabályokon mára enyhített: szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő (ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól), valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén arra kéri 14 évnél idősebb tagjait, hogy ne fogyasszanak húst. A székely katolikusok körében régebben nagyon szigorúak voltak ezek a szokások: volt olyan időszak, amikor csak napi egyszer vettek magukhoz táplálékot a hívek, aztán ezek a szabályok fokozatosan enyhültek. Az egyszerű emberek viszont gyakran szigorúbban tartották a böjtöt, mint ahogy ezt az egyház elvárta tőlük.

A nagyböjti hagyományokat egy-egy kisebb közösségben ma is tartják

Ide tartozik a negyven napos böjti időszakot megelőző hamvazó szerda köré kialakult római katolikus szokás, amikor a pap megáldja azt a hamut, amelyet az előző és virágvasárnapján megszentelt barka elégetéséből nyertek. Ezzel hamvazza meg a híveket, keresztet rajzolva a homlokukra. Aki a szentelvényt megkapta, annak nem fog fájni a feje – tartotta a népi hiedelem.

A protestánsok a Nagyböjt első vasárnapját a Böjtfő vsárnapjának tartják: ez Úrvacsora alkalom, és ettől kezdve készülnek a hívek a böjti elcsendesedésre, amikor nem tartanak összejöveteleket, mulatságokat. Vége a fonóknak, elkezdődött a megfont fonalak szövése – ez már nem csoportos foglalkozás, hanem alkalom az elcsendesedére.

Szokásokban tehát kevésbé gazdag időszak ez, a nagyböjti hagyományokat egy-egy kisebb közösségben ma is tartják. Városi környezetben az egyházi közösségek azok, ahol ma is megvan a Nagyböjti szokások rendje és tartalma – összegezte Barabás László néprajzkutató.

Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila (viola). Sok keresztény közösségben – így a katolikus egyházban – az egész időszakban nem hangzik fel a miséken/istentiszteleteken az örömöt kifejező alleluja. A templomokat nem díszíti virág. A katolikus egyházban ennek az időszaknak egy sajátos szertartása a keresztúti ájtatosság, Jézus szenvedéstörténetének megjelenítése.

Liturgikus hagyomány, hogy nagyböjt ötödik vasárnapjától (feketevasárnap) a feltámadási szertartásig a templomi feszületeket, továbbá a főoltár képét violaszín böjti lepellel eltakarják.

 

 

 

Kulcsár Andrea

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!

54

Mi a véleménye a Főtér tervezett átrendezéséről?